Levelek a Teremtőhöz
Kedves Teremtőm!
Megérkeztem Tasys, a boncmester otthonába. Az út Sundrába különösebb események nélkül telt. A köpeny, amit adtál, jelentősen lecsökkentette a rám irányuló figyelmet, ezért köszönettel tartozom.
A kikötő zsúfoltságából egy küldönc vezetett ki, aki elvitt a domboldalba fúrt, elegáns épületig. A fogadásomra összegyűlt az épület személyzete, és maga a házigazda köszöntött. Miután túlestünk a formaságokon, röviden körbevezetett.
A könyvtára jelentősen meghaladja méretben a tiédet, habár közel sem annyira sokoldalú. Egy ügyes mechanikai rendszer gondoskodik róla, hogy gnóm léte ellenére elérje a legfelsőbb polcokat is. A tematika elsősorban a különböző fajok anatómiai felépítését veszi figyelembe, olyan élőlényekről is vannak fóliánsai, amelyek létezése eddig titokban maradt előttem.
A könyvtár után mindhárom laboratóriumát megmutatta. Rendkívül jól felszereltek, a legkisebb használatához engedélyt is kaptam, persze csak felügyelet mellett. A külön bejáratú, leggyakrabban használt terem gazdag berendezettsége mellett külön védelmi eszközöket tartalmazott arra az esetre, ha a páciens agresszivitást mutatna. Ezt nem egészen értettem, hiszen úgy tudom, kizárólag halott lényekkel foglalkozik, ám amikor feltettem ezt a kérdést, kitérő választ adott.
A legimpozánsabbnak az úgynevezett bemutató laboratórium bizonyult, amely akár egy felnőtt sárkánynak megfelelő méretű lény boncolását is lehetővé teszi. Összetett csörlőrendszer gondoskodik a vizsgált alany megfelelő pozicionálásáról. Maga a terem egyébként ötven nézőt képes egyszerre befogadni.
Saját szobát is kaptam, amiből egyértelművé vált számomra tudatlansága saját igényeimet illetően. Felvilágosítottam, hogy nincsen szükségem ilyesmire, pihenési időmet egyébként is a könyvtárban fogom tölteni kiterített lapok előtt. Ha már a fóliánsokra terelődött a szó, rögtön át is adott egy listát az alapvető olvasmányokról, melyek között csak hármat találtam, amelyeket korábbról ismertem.
A körbevezetés végén elhaladtunk egy vörösre festett ajtajú szoba mellett. Érdeklődtem annak kilétéről, és ez szemlátomást feszélyezte. Szigorúan megtiltotta, hogy a szobába belépjek vagy benézzek, és biztosított róla, hogy semmi olyasmit nem találnék bent, ami érdekelne. Mindezt jól látható kényelmetlenséggel tette.
Nagy elvárásokkal állok az elkövetkező időszak elé.
Gond áldása kísérjen,
Obszidián
Megérkeztem Tasys, a boncmester otthonába. Az út Sundrába különösebb események nélkül telt. A köpeny, amit adtál, jelentősen lecsökkentette a rám irányuló figyelmet, ezért köszönettel tartozom.
A kikötő zsúfoltságából egy küldönc vezetett ki, aki elvitt a domboldalba fúrt, elegáns épületig. A fogadásomra összegyűlt az épület személyzete, és maga a házigazda köszöntött. Miután túlestünk a formaságokon, röviden körbevezetett.
A könyvtára jelentősen meghaladja méretben a tiédet, habár közel sem annyira sokoldalú. Egy ügyes mechanikai rendszer gondoskodik róla, hogy gnóm léte ellenére elérje a legfelsőbb polcokat is. A tematika elsősorban a különböző fajok anatómiai felépítését veszi figyelembe, olyan élőlényekről is vannak fóliánsai, amelyek létezése eddig titokban maradt előttem.
A könyvtár után mindhárom laboratóriumát megmutatta. Rendkívül jól felszereltek, a legkisebb használatához engedélyt is kaptam, persze csak felügyelet mellett. A külön bejáratú, leggyakrabban használt terem gazdag berendezettsége mellett külön védelmi eszközöket tartalmazott arra az esetre, ha a páciens agresszivitást mutatna. Ezt nem egészen értettem, hiszen úgy tudom, kizárólag halott lényekkel foglalkozik, ám amikor feltettem ezt a kérdést, kitérő választ adott.
A legimpozánsabbnak az úgynevezett bemutató laboratórium bizonyult, amely akár egy felnőtt sárkánynak megfelelő méretű lény boncolását is lehetővé teszi. Összetett csörlőrendszer gondoskodik a vizsgált alany megfelelő pozicionálásáról. Maga a terem egyébként ötven nézőt képes egyszerre befogadni.
Saját szobát is kaptam, amiből egyértelművé vált számomra tudatlansága saját igényeimet illetően. Felvilágosítottam, hogy nincsen szükségem ilyesmire, pihenési időmet egyébként is a könyvtárban fogom tölteni kiterített lapok előtt. Ha már a fóliánsokra terelődött a szó, rögtön át is adott egy listát az alapvető olvasmányokról, melyek között csak hármat találtam, amelyeket korábbról ismertem.
A körbevezetés végén elhaladtunk egy vörösre festett ajtajú szoba mellett. Érdeklődtem annak kilétéről, és ez szemlátomást feszélyezte. Szigorúan megtiltotta, hogy a szobába belépjek vagy benézzek, és biztosított róla, hogy semmi olyasmit nem találnék bent, ami érdekelne. Mindezt jól látható kényelmetlenséggel tette.
Nagy elvárásokkal állok az elkövetkező időszak elé.
Gond áldása kísérjen,
Obszidián
* * *
Kedves Teremtőm!
Egy hét telt el azóta, hogy Tasys vendégszeretetét élvezem, és ezalatt többször is meg kellett változtatnom a magamban formált képet róla. Eredetileg fókuszált, zárkózott, a kutatásnak élő gnómnak gondoltam, ám már a második napon látogatókat fogadott, akiknek be is mutatott. Mint kiderült, nem is rendelkeznek kutatási területtel, egyszerű világi méltóságok. Azért lettek meghívva, mert kíváncsiak voltak rám, az első és egyetlen gépemberre, amely intelligens. Hallottak rólad, a Gond-papról, aki „élőlényt” hozott létre. Mindemellett pedig fontos politikai pozíciókat töltenek be a város életében.
A kutatási területének szigorúságában is csalódnom kellett: ugyan könyveinek igen jelentős része tényleg az élőlények anatómiájáról szól, nem kevés könyvre bukkantam a mechanika tudományáról is. Arra buzdított, hogy eddigi ismereteim és a rendelkezésemre bocsátott eszköztár segítségével egyszerűbb feladatokat automatizáló gépeket készítsek.
Hogy munkámban segítségemre legyen, mellém rendelte második mechanikusát is, aki elvezetett a gépek termébe. Ez, a hegy mélyébe fúrt hosszúkás folyosó több száz különböző, javarészt félkész vagy működésképtelen automatát tartalmaz. Kiemelt egyet, amelyeknek a javítása különösen hasznos lenne más munkákhoz: egy kézre csatolható, aprócska olvasztótégelyt, amely különböző speciális tulajdonságokkal képes felruházni a benne olvasztott üveget beépített alkímiai tárolói segítségével.
Ennek jelentőséget akkor értettem meg, amikor eljutottunk az általa csak halottasháznak nevezett óriási raktárba. Ez nem az ő házában van, hanem a város alatt, egy hatalmas, egykoron bányának használt járatrendszerben. Ide gyűjtenek mindenféle- és fajta lényt, akiket a gondos boncolást követően megfelelő módon tartósítanak.
Az általa ily módon előkészített lények közös jellemzője volt, hogy míg mások formalinban vagy valamilyen egyéb tartósító alkímiai folyadékban helyezték el a testrészeket, szerveket, egyedeket, addig ő egy nagyon alacsony hőfokon folyékonnyá váló, különleges üveget öntött köréjük, így sokkal strapabíróbbá téve a mintákat.
Megkaptam a magyarázatot a laboratórium biztonsági berendezéseire is. Egy vad orkot hoztak be megkötözve, láncon. A boncolóasztalhoz erősítették oly módon, hogy nem tudott sehogyan sem kiszabadulni, és végtagjait csak nagyon kis mértékben volt képes mozgatni. Ezután Tasys rajtam és az első segédjén kívül mindenkit kiküldött, majd munkához látott.
Az ork szájába pecket helyeztek, hogy ne zavarja az operációt, majd egyesével, módszeresen eltávolítottuk a szerveit, miközben a segéd szorgalmasan feljegyezte a test reakcióit. Meglepő módon még a szív eltávolítását követően is csaknem három percen keresztül is életjeleket mutatott, mielőtt a testfunkciói teljes mértékben megszűntek.
Tasys azt kérte, az ilyesfajta kísérletekről ne beszéljek senkinek. Tájékoztatott, hogy ezt a kísérletet ugyan engedélyezte a város tanácsa, de a nyilvánosság előtt jobb, ha titokban marad, mert egyes, a tudomány iránt kevésbé elkötelezett személyekben morális aggályokat vetne fel, még ha az ork lényegét tekintve nem is különbözik egy hárpiától vagy egy gorgótól.
Kérdéseimre elmondta, hogy csak ilyen módon lehetséges az élőlények belső dinamizmusának mélyebb megismerése, még ha ez egyesek számára etikátlannak is tűnhet. A kísérlet során tanúsított példás munkámért cserébe pedig megosztotta velem a tartósításhoz használt üveg titkos formuláját.
Az együttműködésünk máris rendkívül hasznos volt számomra, remélhetőleg ez folytatódik.
Gond óvja lépteidet,
Obszidián
Egy hét telt el azóta, hogy Tasys vendégszeretetét élvezem, és ezalatt többször is meg kellett változtatnom a magamban formált képet róla. Eredetileg fókuszált, zárkózott, a kutatásnak élő gnómnak gondoltam, ám már a második napon látogatókat fogadott, akiknek be is mutatott. Mint kiderült, nem is rendelkeznek kutatási területtel, egyszerű világi méltóságok. Azért lettek meghívva, mert kíváncsiak voltak rám, az első és egyetlen gépemberre, amely intelligens. Hallottak rólad, a Gond-papról, aki „élőlényt” hozott létre. Mindemellett pedig fontos politikai pozíciókat töltenek be a város életében.
A kutatási területének szigorúságában is csalódnom kellett: ugyan könyveinek igen jelentős része tényleg az élőlények anatómiájáról szól, nem kevés könyvre bukkantam a mechanika tudományáról is. Arra buzdított, hogy eddigi ismereteim és a rendelkezésemre bocsátott eszköztár segítségével egyszerűbb feladatokat automatizáló gépeket készítsek.
Hogy munkámban segítségemre legyen, mellém rendelte második mechanikusát is, aki elvezetett a gépek termébe. Ez, a hegy mélyébe fúrt hosszúkás folyosó több száz különböző, javarészt félkész vagy működésképtelen automatát tartalmaz. Kiemelt egyet, amelyeknek a javítása különösen hasznos lenne más munkákhoz: egy kézre csatolható, aprócska olvasztótégelyt, amely különböző speciális tulajdonságokkal képes felruházni a benne olvasztott üveget beépített alkímiai tárolói segítségével.
Ennek jelentőséget akkor értettem meg, amikor eljutottunk az általa csak halottasháznak nevezett óriási raktárba. Ez nem az ő házában van, hanem a város alatt, egy hatalmas, egykoron bányának használt járatrendszerben. Ide gyűjtenek mindenféle- és fajta lényt, akiket a gondos boncolást követően megfelelő módon tartósítanak.
Az általa ily módon előkészített lények közös jellemzője volt, hogy míg mások formalinban vagy valamilyen egyéb tartósító alkímiai folyadékban helyezték el a testrészeket, szerveket, egyedeket, addig ő egy nagyon alacsony hőfokon folyékonnyá váló, különleges üveget öntött köréjük, így sokkal strapabíróbbá téve a mintákat.
Megkaptam a magyarázatot a laboratórium biztonsági berendezéseire is. Egy vad orkot hoztak be megkötözve, láncon. A boncolóasztalhoz erősítették oly módon, hogy nem tudott sehogyan sem kiszabadulni, és végtagjait csak nagyon kis mértékben volt képes mozgatni. Ezután Tasys rajtam és az első segédjén kívül mindenkit kiküldött, majd munkához látott.
Az ork szájába pecket helyeztek, hogy ne zavarja az operációt, majd egyesével, módszeresen eltávolítottuk a szerveit, miközben a segéd szorgalmasan feljegyezte a test reakcióit. Meglepő módon még a szív eltávolítását követően is csaknem három percen keresztül is életjeleket mutatott, mielőtt a testfunkciói teljes mértékben megszűntek.
Tasys azt kérte, az ilyesfajta kísérletekről ne beszéljek senkinek. Tájékoztatott, hogy ezt a kísérletet ugyan engedélyezte a város tanácsa, de a nyilvánosság előtt jobb, ha titokban marad, mert egyes, a tudomány iránt kevésbé elkötelezett személyekben morális aggályokat vetne fel, még ha az ork lényegét tekintve nem is különbözik egy hárpiától vagy egy gorgótól.
Kérdéseimre elmondta, hogy csak ilyen módon lehetséges az élőlények belső dinamizmusának mélyebb megismerése, még ha ez egyesek számára etikátlannak is tűnhet. A kísérlet során tanúsított példás munkámért cserébe pedig megosztotta velem a tartósításhoz használt üveg titkos formuláját.
Az együttműködésünk máris rendkívül hasznos volt számomra, remélhetőleg ez folytatódik.
Gond óvja lépteidet,
Obszidián
* * *
Kedves Teremtőm!
Immáron egy hónapja és egy hete állok Tasys szolgálatában, és ezen időszak alatt rengeteget tanultam tőle. Megállapítottam, hogy bár nem szívesen beszél róla, de a legjobban az élő szervezetek működése foglalkoztatja. Többször került sor különböző kreatúrák élve felboncolására, bár az ork volt az egyetlen humanoid köztük.
Engem is többször megvizsgált, természetesen avatott mérnökök segítségével, akik gondoskodtak róla, hogy semmilyen maradandó kárt ne okozzanak. Ugyan rendkívül érdekesnek talált, és több vázlatot is készített a belső működésemről, kénytelen volt belátni, hogy a működésemet egy bizonyos mechanikus szint alatt nem érti.
Sikerült működésre bírnom a gondomra bízott üvegadagoló eszközt, amelyért szintén rendkívül hálás volt. Magam is elkezdtem kísérleteket végezni vele, és azt találtam, hogy korábbi tapasztalataimnak ellentmondva az alkímiailag megfelelően kezelt üveg egy rendkívül sokféle felhasználással bíró, könnyen formázható, mégis ellenálló anyag. Elkezdtem dolgozni saját testem teljeskörű üveg bevonatán, amely helyettesíthetné jelenlegi, több helyen megrongálódott burkolatomat.
Pár napja nálunk vendégeskedik egy triton. Valószínűleg nem találkoztál még ilyen szerzettel, a könyvek sem beszélnek róluk különösebben bőven. Lekezelően bánik mindenkivel, Tasys mégis olyan érdeklődést mutat feléje, mint kutatásai tárgyai iránt szokott. Úgy vélem, valamilyen formában meg szeretné vizsgálni.
Tegnap véletlenül elhaladtam a tiltott szoba előtt, és annak ajtaja résnyire nyitva volt. Úgy véltem, a benézés kockázatát megéri a megszerezhető tudás, ezért vetettem egy pillantást a beltérre. A vendég egy, a boncolóasztalhoz igen hasonlatos eszközön feküdt, megkötözve, és furcsa hangokat hallatott, miközben a kötelékeinek feszült. Tasys pedig egy számomra ismeretlen műszerrel ingerelte. Távoztam, mielőtt észrevettek volna.
Remélem, a vendég jelenléte nem fogja hátráltatni tanulmányaimat.
Gond vigyázzon rád,
Obszidián
Immáron egy hónapja és egy hete állok Tasys szolgálatában, és ezen időszak alatt rengeteget tanultam tőle. Megállapítottam, hogy bár nem szívesen beszél róla, de a legjobban az élő szervezetek működése foglalkoztatja. Többször került sor különböző kreatúrák élve felboncolására, bár az ork volt az egyetlen humanoid köztük.
Engem is többször megvizsgált, természetesen avatott mérnökök segítségével, akik gondoskodtak róla, hogy semmilyen maradandó kárt ne okozzanak. Ugyan rendkívül érdekesnek talált, és több vázlatot is készített a belső működésemről, kénytelen volt belátni, hogy a működésemet egy bizonyos mechanikus szint alatt nem érti.
Sikerült működésre bírnom a gondomra bízott üvegadagoló eszközt, amelyért szintén rendkívül hálás volt. Magam is elkezdtem kísérleteket végezni vele, és azt találtam, hogy korábbi tapasztalataimnak ellentmondva az alkímiailag megfelelően kezelt üveg egy rendkívül sokféle felhasználással bíró, könnyen formázható, mégis ellenálló anyag. Elkezdtem dolgozni saját testem teljeskörű üveg bevonatán, amely helyettesíthetné jelenlegi, több helyen megrongálódott burkolatomat.
Pár napja nálunk vendégeskedik egy triton. Valószínűleg nem találkoztál még ilyen szerzettel, a könyvek sem beszélnek róluk különösebben bőven. Lekezelően bánik mindenkivel, Tasys mégis olyan érdeklődést mutat feléje, mint kutatásai tárgyai iránt szokott. Úgy vélem, valamilyen formában meg szeretné vizsgálni.
Tegnap véletlenül elhaladtam a tiltott szoba előtt, és annak ajtaja résnyire nyitva volt. Úgy véltem, a benézés kockázatát megéri a megszerezhető tudás, ezért vetettem egy pillantást a beltérre. A vendég egy, a boncolóasztalhoz igen hasonlatos eszközön feküdt, megkötözve, és furcsa hangokat hallatott, miközben a kötelékeinek feszült. Tasys pedig egy számomra ismeretlen műszerrel ingerelte. Távoztam, mielőtt észrevettek volna.
Remélem, a vendég jelenléte nem fogja hátráltatni tanulmányaimat.
Gond vigyázzon rád,
Obszidián
* * *
Drága Teremtőm!
Pár napja küldtem legutóbb levelet, ám a fejlemények oly mértékben változtatták meg tartózkodásom körülményeit, hogy kénytelen voltam távozni. Amikor ezeket a sorokat kézhez kapod, lehet, hogy már vissza is tértem hozzád. Arra az esetre küldöm el ezt a levelet, ha valamilyen baj érne a visszaúton, melyre megnövekedett az esély az elmúlt napok eseményei miatt. Remélem, nem veszed zokon, hogy rejtjelet használok, de ez esetben feltétlenül szükséges.
Két nappal ezelőtt egy, a vendég és Tasys társaságában eltöltött vacsorát kísérően a könyvtár irányába igyekeztem. Tudnod kell, hogy ezek az étkezések, habár számomra nem voltak szükségesek, az ilyenkor lefolytatott társalgások miatt elengedhetetlen részét képezték napirendemnek.
Ahogy a folyosón haladtam, érzékeltem, hogy a tiltott szobából hangok hallatszanak. Odamentem, ám benézve egyedül a tritont pillantottam meg, aki Tasys után könyörgött. Testét különféle vörös nyomok borították, amiből arra következtettem, ismét kísérletben vett részt. Úgy döntöttem, jobb, ha távozom, mielőtt problémám származik az ittlétemből, amikor egy cédulát fedeztem fel az asztalon, házigazdám kézírásával. Ebben az állt, hogy a vendéget a szokásos módon kell előkészíteni. Miután a segédek láthatóan nem álltak rendelkezésre, úgy döntöttem, magam veszem kézbe a dolgokat.
Levittem a laboratóriumba, és előkészítettem az eszközöket, majd vártam. Bár az utóbbi időben egyre gyakrabban végezhettem önálló munkát, úgy véltem, Tasys mindenképpen részt akar venni ebben a kísérletben. Ahogy azonban telt az idő, senki nem érkezett, ezért elmentem a szobájához, és bekopogtattam. Arról érdeklődtem, mikor szándékozik csatlakozni hozzám, de meglehetősen ingerült hangon azt válaszolta, hogy elfoglalt, és hagyjam békén. A kísérletről érdeklődtem, de egyértelműen a tudtomra adta, hogy nem ér rá foglalkozni velem.
Mivel az alany már elő volt készítve, és Tasys nem fejezte ki érdeklődését, úgy döntöttem, magam végzem el azt. A korábban látott módon gondoskodtam arról, hogy ne tudjon túlságosan mozogni és ne legyen hangos, majd nekiláttam a felboncolásnak. Mivel nem állt a rendelkezésemre asszisztens, magam jegyeztem fel mindent. A munkám végeztével a maradványokat otthagytam, hátha Tasys mégis érdeklődik utánuk, esetleg utólagos vizsgálatokat akar végezni, majd pihenő üzemmódba kapcsoltam magam.
Ebből maga a házigazdám rázott fel, aki szemlátomást rendkívül izgatott volt. Kérésére részletesen beszámoltam neki a kísérletről. Elmondtam, hogy az ő utasításait követtem, mire szinte összefüggéstelenül ordítozni kezdett. Amennyire a szavaiból ki tudtam venni, a vizsgálatok valójában szexuális együttlétet jelentettek.
Sajnos, mivel a fenyegetései a létezésemet veszélyeztették, kénytelen voltam gyorsan végezni vele. A laboratóriumban helyeztem el, megfelelő helyzetben, majd értesítettem a hatóságokat. Elmondtam nekik, hogy rajtakaptam a triton élveboncolása során, és kénytelen voltam önvédelemből megölni. Sajnos azonban a lényt nem tudtam már megmenteni.
A hatóságok, miután alaposan kikérdeztek, elengedtek engem. Magammal vittem pár könyvet és az üvegadagolót, mivel úgy ítéltem meg, hogy ezek az én kezembe kerülve lesznek a leginkább hasznosak a jövőben.
Remélem, hamarosan találkozunk, és részletesebben is beszámolhatok tanulmányaimról.
Gond védelmezzen minden rossztól,
Obszidián
Pár napja küldtem legutóbb levelet, ám a fejlemények oly mértékben változtatták meg tartózkodásom körülményeit, hogy kénytelen voltam távozni. Amikor ezeket a sorokat kézhez kapod, lehet, hogy már vissza is tértem hozzád. Arra az esetre küldöm el ezt a levelet, ha valamilyen baj érne a visszaúton, melyre megnövekedett az esély az elmúlt napok eseményei miatt. Remélem, nem veszed zokon, hogy rejtjelet használok, de ez esetben feltétlenül szükséges.
Két nappal ezelőtt egy, a vendég és Tasys társaságában eltöltött vacsorát kísérően a könyvtár irányába igyekeztem. Tudnod kell, hogy ezek az étkezések, habár számomra nem voltak szükségesek, az ilyenkor lefolytatott társalgások miatt elengedhetetlen részét képezték napirendemnek.
Ahogy a folyosón haladtam, érzékeltem, hogy a tiltott szobából hangok hallatszanak. Odamentem, ám benézve egyedül a tritont pillantottam meg, aki Tasys után könyörgött. Testét különféle vörös nyomok borították, amiből arra következtettem, ismét kísérletben vett részt. Úgy döntöttem, jobb, ha távozom, mielőtt problémám származik az ittlétemből, amikor egy cédulát fedeztem fel az asztalon, házigazdám kézírásával. Ebben az állt, hogy a vendéget a szokásos módon kell előkészíteni. Miután a segédek láthatóan nem álltak rendelkezésre, úgy döntöttem, magam veszem kézbe a dolgokat.
Levittem a laboratóriumba, és előkészítettem az eszközöket, majd vártam. Bár az utóbbi időben egyre gyakrabban végezhettem önálló munkát, úgy véltem, Tasys mindenképpen részt akar venni ebben a kísérletben. Ahogy azonban telt az idő, senki nem érkezett, ezért elmentem a szobájához, és bekopogtattam. Arról érdeklődtem, mikor szándékozik csatlakozni hozzám, de meglehetősen ingerült hangon azt válaszolta, hogy elfoglalt, és hagyjam békén. A kísérletről érdeklődtem, de egyértelműen a tudtomra adta, hogy nem ér rá foglalkozni velem.
Mivel az alany már elő volt készítve, és Tasys nem fejezte ki érdeklődését, úgy döntöttem, magam végzem el azt. A korábban látott módon gondoskodtam arról, hogy ne tudjon túlságosan mozogni és ne legyen hangos, majd nekiláttam a felboncolásnak. Mivel nem állt a rendelkezésemre asszisztens, magam jegyeztem fel mindent. A munkám végeztével a maradványokat otthagytam, hátha Tasys mégis érdeklődik utánuk, esetleg utólagos vizsgálatokat akar végezni, majd pihenő üzemmódba kapcsoltam magam.
Ebből maga a házigazdám rázott fel, aki szemlátomást rendkívül izgatott volt. Kérésére részletesen beszámoltam neki a kísérletről. Elmondtam, hogy az ő utasításait követtem, mire szinte összefüggéstelenül ordítozni kezdett. Amennyire a szavaiból ki tudtam venni, a vizsgálatok valójában szexuális együttlétet jelentettek.
Sajnos, mivel a fenyegetései a létezésemet veszélyeztették, kénytelen voltam gyorsan végezni vele. A laboratóriumban helyeztem el, megfelelő helyzetben, majd értesítettem a hatóságokat. Elmondtam nekik, hogy rajtakaptam a triton élveboncolása során, és kénytelen voltam önvédelemből megölni. Sajnos azonban a lényt nem tudtam már megmenteni.
A hatóságok, miután alaposan kikérdeztek, elengedtek engem. Magammal vittem pár könyvet és az üvegadagolót, mivel úgy ítéltem meg, hogy ezek az én kezembe kerülve lesznek a leginkább hasznosak a jövőben.
Remélem, hamarosan találkozunk, és részletesebben is beszámolhatok tanulmányaimról.
Gond védelmezzen minden rossztól,
Obszidián
Megjegyzések
Megjegyzés küldése