Hiátus

-
Az utóbbi időben a blog hektikusság tüneteit mutatta. Próbáltam bepótolni posztokat és/vagy átrendezni az ütemtervet, utolérni magamat...

Nem működik.

Az egyetem és a munkahely kettőse túlságosan sok időt vesz el. Lenne mellette időm blogolni is, persze... de behatárolják a kreativitásra szánt időmet.

Korábban írtam a (névtelen) Kőmaszkok projektről. Szeretném befejezni nyárra, és a mostani fázisban van a legnagyobb szükségem a kreatív energiáimra hozzá. Ez sajnos azt jelenti, hogy a vízinövény utasai határozatlan időre szünetel.

A Csend új formájában sem igazán indult be, én is untam, ahogy láttam, mindenki más is... úgyhogy azt is nyugdíjazom. Az utolsó rész szombaton jön ki.

Ettől függetlenül bizonyos dolgok megmaradnak. A heti egy blogposzt kétheti egyre csökken, Szubjektív Káosz és novella (Kőmaszkok vagy Szóbeszéd, ami éppen jön) fogja váltogatni egymást. Ez a terv, legalább is nyárig.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szikra

-
A vízinövény utasai - 0. rész - Apa, nézd, milyen szép köveket találtak nekem az árnyékok! - Jól van, de ezerszer megmondtam már, hogy ne beszélj róluk. Nekünk se. Most pedig menj vissza játszani. A kislány arca megkomolyodik, bólint, majd szinte táncolva szalad tovább a másik üregbe, léptei visszhangot vernek a barlang falai közt. A kezében tartott kavicsokat össze-összeüti, fehér szikrák fényét verik vissza a nedvesen csillogó falak. Mihez kezdjen vele? Ez a kérdés forog a fejében, amióta megtudta, hogy nemsokára a lánya beavatást nyer a törzsbe. Onnantól fogva rá is vonatkoznak a szigorú törvények, amik minden lépést felügyelik, és megtiltanak bármilyen érzelemből történő cselekedetet. Sírást, étellopást, mások bántalmazását. A kislányának, aki mindenütt árnyékembereket lát, ez lehetetlen. Hallja, ahogy a sötétséggel beszélget, érzi a félelem szorítását a torkán. Ha nem tanítja meg arra, hogy úgy viselkedjen, ahogy kell, hamar megtörténik vele a leg
További információk

Légmell

-
A novella eredetileg egy horror-pályázatra készült. Meglehetősen grafikus body-horror részeket tartalmaz. Fájdalom ébreszt. Tegnap este úgy feküdtem le, hogy biztos túl sok volt a vacsora, vagy csak a rekeszizmom kínoz, de az el szokott múlni pár órán belül. Reggeli közben azon töprengek, elmenjek-e orvoshoz, de végül úgy döntök, nem annyira súlyos a helyzet. Útban az egyetemre kitapasztalom, hogyan működik: ha sietek, jobban fáj. Ha mélyen beszívom a levegőt, akkor is. Ha alig lélegzek, és a törzsem közelítőleg egy vonalban van a lábammal, akkor szinte nem is érzem. Az állapota nem változik: se nem javul, se nem romlik. A délelőtt lassú kínszenvedés. Mire vége az óráknak, egyetlen gondolat kavarog a fejemben: érjek be végre a rendelőbe, mondja meg a doki, mi a bajom, adjon rá valamit, és múljon el végre. A háziorvos megkopogtat, meghallgatja a tüdőmet, a vállát vonogatja. A biztonság kedvéért elküld röntgenre és ultrahangra. Szerencsére nincs nagy sor, hamar szólítanak. – Ólomszoknyát
További információk

Jussát várja a Netflix

-
Erősen spoileres bemutató következik. Andrzej Sapkowski Vaják-sorozata sokáig a top 3 fantasy sorozatomba tartozott. Az első pár kötetet rongyosra olvastam, ahogy szépen terebélyesedett a gyűjtemény, de mire a végére értem, valamennyire elfogyott a lelkesedésem. A könyvek a maguk nemében kitűnő példái a kicsit klasszikusabb alapokon nyugvó fantasyban rejlő lehetőségek kiaknázására. Az író nagy gondot fordított a világépítésre (még ha helyenként nem is teljesen konzisztens), a történetet több szemszögből meséli el, körbejárva pár egészen releváns témát is (a varázslónők, a Mókusok, a driádok...), és közben végig élvezetes, fordulatos (na jó, azért egy ponton kezd unalmas lenni a Geralt meg... minden nőt malom), egyszóval korrekt. A Netflix pedig a Trónok Harca sikerén felbuzdulva úgy döntött, ideje átvenniük a nagyívű fantasy sorozat témában a vezetést, és a rettenetes utolsó évad után nem sokkal megjelent az első évad, élén mindenki kedvenc Supermanjével és pár igencsak nagy porfel
További információk