Bemutatkozás

-
Ez a blog azért létezik, mert egy nálam sokkal tehetségesebb ember azt mondta, hogy csináljak írói blogot.
Ez a blog azért létezik, mert a Kéziratok Éjszakáján a zsűrik az én novellámat választották a legjobbnak.
Ez a blog azért létezik, mert szeretek írni.

Egyelőre ez a blog a szócsövem azok felé, akik szeretnének tőlem olvasni. A célom, hogy rendszeresen kikerüljenek novellák ide. Heti rendszerességgel, szombatonként. Lehetőleg igényes, bétáztatott novellák.

Három rovatot tervezek:
  • A Kőtáblák tartalmazza a Kőmaszkok projekthez, az elsődleges írói projektemhez tartozó anyagokat. Többségében novellákat. Általában hetente frissül.
  • A Szóbeszéd tartalmazza azokat az írásokat, amelyek nem kapcsolódnak a Kőmaszkok projekthez. Ha nincs Kőtáblák, akkor ez frissül.
  • A Csend a Dark Ambient zenei zsánernek dedikált rovat. Ez a műfaj meghatározó volt a Kőmaszkok megszületésében, és a kedvenc zenei műfajaim közé tartozik. Ide minden héten kedden érkezik egy album-bemutató (új megjelenések és régi kedvencek vegyesen).

Szóval ez az írói blogom. Kellemes olvasást.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Légmell

-
A novella eredetileg egy horror-pályázatra készült. Meglehetősen grafikus body-horror részeket tartalmaz. Fájdalom ébreszt. Tegnap este úgy feküdtem le, hogy biztos túl sok volt a vacsora, vagy csak a rekeszizmom kínoz, de az el szokott múlni pár órán belül. Reggeli közben azon töprengek, elmenjek-e orvoshoz, de végül úgy döntök, nem annyira súlyos a helyzet. Útban az egyetemre kitapasztalom, hogyan működik: ha sietek, jobban fáj. Ha mélyen beszívom a levegőt, akkor is. Ha alig lélegzek, és a törzsem közelítőleg egy vonalban van a lábammal, akkor szinte nem is érzem. Az állapota nem változik: se nem javul, se nem romlik. A délelőtt lassú kínszenvedés. Mire vége az óráknak, egyetlen gondolat kavarog a fejemben: érjek be végre a rendelőbe, mondja meg a doki, mi a bajom, adjon rá valamit, és múljon el végre. A háziorvos megkopogtat, meghallgatja a tüdőmet, a vállát vonogatja. A biztonság kedvéért elküld röntgenre és ultrahangra. Szerencsére nincs nagy sor, hamar szólítanak. – Ólomszoknyát
További információk

Szikra

-
A vízinövény utasai - 0. rész - Apa, nézd, milyen szép köveket találtak nekem az árnyékok! - Jól van, de ezerszer megmondtam már, hogy ne beszélj róluk. Nekünk se. Most pedig menj vissza játszani. A kislány arca megkomolyodik, bólint, majd szinte táncolva szalad tovább a másik üregbe, léptei visszhangot vernek a barlang falai közt. A kezében tartott kavicsokat össze-összeüti, fehér szikrák fényét verik vissza a nedvesen csillogó falak. Mihez kezdjen vele? Ez a kérdés forog a fejében, amióta megtudta, hogy nemsokára a lánya beavatást nyer a törzsbe. Onnantól fogva rá is vonatkoznak a szigorú törvények, amik minden lépést felügyelik, és megtiltanak bármilyen érzelemből történő cselekedetet. Sírást, étellopást, mások bántalmazását. A kislányának, aki mindenütt árnyékembereket lát, ez lehetetlen. Hallja, ahogy a sötétséggel beszélget, érzi a félelem szorítását a torkán. Ha nem tanítja meg arra, hogy úgy viselkedjen, ahogy kell, hamar megtörténik vele a leg
További információk